Kiállításaink

Kiállításaink

 

Paravánkiállítás

A szakkollégista hallgatók egyéni bemutatkozása a Rippl-Rónai Művészet Intézet aulájában és online felületen. 2020-tól folyamatosan.

2020 tavaszán a Rippl-Rónai Művészeti Intézet aulájában állítottuk fel azt a paravánt, amelyen a MI tagjai egyéni alkotásaikat állítják ki. A pandémia miatti korlátozás idején kiállításainkat csak a virtuális térben, a szakkollégium Facebook-oldalán tettük közzé.

Kiállítók:
Stamler Emma és Ludman Dániel
Ludman Dániel: Sorozatomban a növények absztrahálása volt a célom. Ahhoz, hogy ezt elérjem, szokatlan beállításokba rendeztem a virágokat. A másik szempontom az volt, hogy első ránézésre ne lehessen megállapítani, hogy mik is azok, illetve melyik részük van a képen. A növényeket úgy választottam ki, hogy egy egységes és letisztult színvilágot tudjak létrehozni.
Stamler Emma: Az ősz az elmúlás, az emlékezés. Erről az évszakról és a Halottak napjáról a krizantém jut eszembe. Úgy szerettem volna kiemelni őket, hogy egy viszonylag semleges, szürke környezetet teremtettem nekik a sírok ridegségére reflektálva.


Szabó Anna
Színházi díszlet tervezésénél, a darab elolvasása után az első feladatok közé tartozik az olyan vázlatok készítése, amik számomra kifejezően ábrázolnak egy-egy jelenetet. Ebben fényeket, teret, a karakterek egymáshoz való viszonyát jelenítem meg. Később a tervezés folyamatánál ezek majd sokat segítenek, hiszen az első kialakult impressziókat visszanézve könnyebben el tudok indulni a díszlet megalkotásában.

Cseke Fruzsina
Ezeknek a rajzoknak az alapja egy egyszerű, szénnel készített önarckép volt. Az arcképből különböző, hol könnyebben, hol nehezebben felismerhető részleteket emeltem ki külön képekként értelmezve azokat. Emellett ehhez más technikát is választottam. Lendületes tollrajzok létrehozása volt a célom, kísérletezve azzal, hogy születhetnek meg ugyanazok a szénrajzra jellemző tónusok a vonalak keszekusza hálójából. Habár a munkák továbbra is tanulmány jellegűek, de ugyanakkor egy sorozattá álltak össze.

Májer Viktória: Paletta
A munkám témája a festőpalettám. Véletlenül fedeztem fel, hogy milyen érdekes dolgokat rejt magában ez az eszköz. Az akrilfestéket a palettán szoktam hagyni megszáradni, viszont egy pár festmény elkészítése után kezdett zavaró lenni. Ezért elkezdtem tapétavágóval levagdosni a kiálló dombokat, és arra lettem figyelmes, hogy egészen izgalmas mintázatokat adnak a különböző színű rétegek.
Megfigyeltem, hogy milyen egységet alkotnak a sík és a domború formák, valamint színtanilag milyen hatásai vannak a színeknek egymásra. A legtöbb esetben a tubusból kinyomott, tisztán megmaradt árnyalatokat láthatjuk egymáson több rétegben. Mellettük pedig a felszínen lévő, finomabb, kikevert színeket találjuk. Az egyik lehetőségem a palettán létrejött színfoltok ábrázolása volt. Technikailag vastag és vékony festékrétegekkel játszottam volna főképp, melyek domborzatszerű képeket alkottak volna.
A másik gondolatom a festékdarabok realista megfestése volt, háttérrel és árnyékokkal. Mindenképp sorozatot terveztem a festékdarabok sokszínűsége miatt. A festékdarabok realista megfestése mellett döntöttem, 100 x 70 cm-es méretben. A vázlatot kisebb, 70 x 50 centiméteres méretben festettem meg. Ezen a festményen több technikát is kipróbáltam, hogy lássam, melyik felel meg legjobban az elképzelésemnek.
A három részből álló sorozat minden tagja 100 x 70 centiméteres, fehér, alapozott, feszített vászonra készült, akrilfestékkel. Egyaránt használtam matt, valamint selyemfényű festéket is. Műszálas ecsettel és festőkéssel is dolgoztam.

Dóka Gábor
Ezek a képek a Gipsz Jakab csoportosulás debütáló kiállítására készültek. Az én hívószavam a bizonytalanság volt, ezért próbáltam többnyire a véletlenszerűségre bízni a végeredményt. Először digitális képeket a vegyes technikai eljárásokon keresztül fotópapírra juttatva analóg képpé tettem, az absztrakciók pedig kísérletek arra, hogy a fotópapíron lévő emulzió miként viselkedik a különböző marószerek és savak hatására.

Gillich Bettina: Notes // Jegyzetek
A koncepcióm lényege a kis papírok, színminták, firkák rendszerezése volt, azaz vizuális jegyzetek esztétikus csoportosítása. A felhasznált elemekben felfedezhetünk festészeti és grafikai technikákat, és ezt a két műfajt szerettem volna összehangolni. Érdekesnek találtam a különböző textúrákkal való játékot, ezért is választottam a digitális kollázst mint kivitelezési formát. A vörösesibolya színt tartottam megfelelőnek a kompozíció erősítéséhez, mert ez által lendületesebb képeket kaptam a cetlik és rajzok összességéből. A gesztusszerű vonalvezetés és a festékfoltok tovább viszik a mozgalmasságot, ami a színekkel együtt egyfajta merészséget kölcsönöz a képeimnek. 

Jákóhalmi Zsófia: Életút
Mi lenne, ha életünk pillanatai nem vesznének bele az időbe és mindenre emlékezhetnénk. Ingerek, érzések, gondolatok, amiket már nem tudunk felidézni, de mégis meghatároznak bennünket. Munkámmal egy lány/nő/asszony életének szakaszait ábrázolom, 10 méterben. Bemutatom, hogy egy-egy életkornak mik a sajátosságai. Színekkel, formákkal, felületekkel, csomózással, varrással, szövéssel, és egyéb applikációs technikával, láthatóvá teszem életének szövetét.

Szövetes Beatrix: SORRY,  I AM TEMPORARY OUT OF MY MIND
A nárcizmus kifejezést Sigmund Freud alkotta meg a görög mitológiai alakra, Narkisszoszra utalva, amely beképzeltséget, hiúságot, önhittséget jelent vagy egyszerűen az önzés is lehet.
Sorozatomban önmagamat vettem alapul, mivel az utóbbi időben észrevettem magamon egyes jellemvonásait, és ezáltal önvizsgálatot kezdtem. Először csak pár, aztán egyre több kérdést tettem fel magamnak egészen a gyerekkoromig visszamenőleg. Miért szeretem annyira magamat fényképezni? Mi az oka annak, hogy újra és újra előjön az életemben az a mondat, hogy „Szeretlek, de magamat még jobban.”? Mitől alakult úgy, hogy magamra számíthatok leginkább?
Az, hogy csak magamra számíthatok, van pozitív és negatív vonzata is, emiatt is jellemzi az életemet ez a fajta kettősség. Az utóbbi időben a negatív oldala volt a hangsúlyosabb, így a munkámban ez lett a mérvadó.


A magyar költészet napja

Versillusztrációs plakátkiállítás a kaposvári Takáts Gyula Megyei Hatókörű Városi Könyvtárban. 2017-2020

2017-től a kaposvári Takáts Gyula Megyei Hatókörű Városi Könyvtárral együttműködésben mutatjuk be a tagok által tervezett, verseket illusztráló plakátokat minden év április 11-én, a magyar költészet napján. A kiállításnak évről évre a könyvtár olvasóterme ad otthont. 2020-ban a koronavírus járvány miatt a kiállítás anyagát online tettük elérhetővé: a plakátok Szabó Lőrinc, Fodor Ákos és Nagy László verseire reflektálva készültek el.


15 RIPPL 

A Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Kara alapításának 15. évfordulójára készített alkotások bemutatása. 2019. november

A Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Kara (a Rippl-Rónai Művészeti Intézet jogelődje) 2019-ben ünnepelte alapításának 15 éves évfordulóját. A 15 RIPPL címmel kísérőprogramként szervezett kiállításon a szakkollégisták külön blokkban mutatkoztak be grafikai és videómunkákkal. A kiállítás 2019 novemberétől 2020 februárjáig volt látogatható.

Kiállítók: Cseke Fruzsina, Jákóhalmi Zsófia, Lovizer Tamás, Ludman Dániel, Májer Viktória, Stamler Emma, Szabó Anna, Szita Réka, Treszka Fanni


Helyspecifikus

Csoportos kiállítás a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Kar tereiben. 2019. április 16.

2019 tavaszán a Rippl-Rónai Művészeti Karon nyílt ez a csoportos kiállítás: a tagok a műveket az épületen belül és kívül, több helyszínre - ahogy a projekt címe is érzékelteti - helyspecifikusan tervezték és állították ki.

Kiállítók: Anda Gábor, Harangozó Veronika, Lovizer Tamás Ádám, Peck Arnold, Seregély Alexandra, Taródi-Nagy Konrád Péter, Törteli Zsombor, Vancsai Lilla, Végh Luca


Bauhaus UP!

Csoportos kiállítás a RIPPL Galériában, Kaposvár. 2018. október 16.

A Bauhaus Up! előadássorozat nyitóeseményén csoportos kiállításunk nyílt a RIPPL Galériában. 2019-ben ünnepelte alapításának 100. évfordulóját a Bauhaus, amelynek tiszteletére intézményünk egy programsorozatot indított el 2018 októberében. Erre a nyitóeseményre a szakkollégiumi tagok terveztek plakátokat, amelyek a Bauhaushoz kapcsolódó főbb helyszíneket, fogalmakat illusztrálták.

Anonim igazság

Csoportos kiállítás a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának tereiben. 2018. április 11.

2018 áprilisában a “MI HETÜNK” programsorozat részeként a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karán Anonim igazság címmel nyílt kiállításunk. Az egyetem épületében név nélkül, csak a szakkollégiumi logót feltüntetve helyeztük el az alkotásokat, amelyek személyes kérdésfelvetéseket és meglátásokat tükröztek.


Addikció

Csoportos kiállítás a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának tereiben 2018. április 10-től és a budapesti MET Galériában 2018. május 10-től

2018 áprilisában a “MI HETÜNK” programsorozat egyik állomásaként nyílt a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karán Addikció címmel kiállításunk. A kiállítást hosszas előkészületek és kutatómunka előzte meg. A műveken a kapcsolatfüggőségtől a túlzásba vitt plasztikázás, étkezés, számítógéphasználat témáin át a munkamániáig az addiktív magatartásformák számos megközelítése megjelent. Ezt a kiállítási anyagot 2018 májusában a budapesti MET galériában is bemutattuk. 


Honnan hová?

Csoportos kiállítás a kaposvári Agórában (Együd Árpád Kulturális Központ). 2018. április 9.

2018 áprilisában a “MI HETÜNK” programsorozat részeként a kaposvári Agórában, azaz az Együd Árpád Kulturális Központ épületében Honnan hová? címmel nyílt kiállításunk. A tárlaton a tagok egy-egy régebbi és egy friss munkája szerepelt egymás mellett, hogy az alkotótevékenység változásait illusztrálják.


Trash Art Hungary

Részvétel a Trash Art Hungary hulladékszobor kiállításon 2017 és 2019 májusában

2017-ben saját szobor építésével vettünk részt a Nemzetközi Természetfilm Fesztivál kísérőprogramjaként megrendezett Trash Art Hungary hulladékszobor kiállításon Gödöllőn.  Az Ökológiai lábnyom címmel bemutatott alkotás főként PET-palackokból és számítógépalkatrészekből készült.

2019-ben a közös és egyéni szakkollégiumi pályázatok eredményeként Vancsai Lilla Pótcselekvés című munkája szerepelt a Hybridart Budapest által szervezett Trash Art kiállításon: “A szobor egy fürdőkádban fekvő alakot ábrázol, akinek a bőre, mintha víz áztatta volna ki, ráncosodik a testén. Így képzelem el a jövő emberét: a szárazságtól aszottan, véznán, ráncosan. A szennyezettség tönkretette a testét, maga is szemétté vált. Ő a jövőbeli tömegember archetípusa. A jelenet az ő pótcselekvését mutatja be. A szárazságban már csak emlékezni tud a víz érintésére, így hiánypótló, euforikus érzést keltő módszerekhez folyamodik, mely a víz tévképzetét nyújtja.” (Vancsai Lilla)


Positive

Csoportos kiállítás a K.B Galériában, Kaposvári Egyetem, Rippl-Rónai Művészeti Kar, 2016. szeptember 6.

2016 őszén a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karán, a K.B Galériában POSITIVE címmel nyílt kiállításunk, amelyen a tagok aktuális műveikkel mutatkoztak be.

Kiállítók: Berta Márton, Doholuczki Hanna, Kardos Eszter, Kiss Gergely, Mészáros Júlia, Rédecsi Zoltán, Steinmetz Dóra, Szántó Klaudia, Varga Viktor